A tengervíz elektroklórozása egy olyan eljárás, amely elektromos áram segítségével a tengervizet nátrium-hipokloritnak nevezett erős fertőtlenítőszerré alakítja. Ezt a fertőtlenítőszert általában tengeri alkalmazásokban használják tengervíz kezelésére, mielőtt az bejutna a hajó ballaszttartályaiba, hűtőrendszereibe és egyéb berendezéseibe. Az elektroklórozás során a tengervizet titánból vagy más nem korrozív anyagból készült elektródákat tartalmazó elektrolitikus cellán keresztül pumpálják. Ha egyenáramot alkalmaznak ezekre az elektródákra, az olyan reakciót vált ki, amely a sót és a tengervizet nátrium-hipoklorittá és más melléktermékekké alakítja. A nátrium-hipoklorit egy erős oxidálószer, amely hatékonyan elpusztítja a baktériumokat, vírusokat és más organizmusokat, amelyek szennyezhetik a hajó ballasztját vagy hűtőrendszereit. A tengervíz fertőtlenítésére is használják, mielőtt visszaengedik az óceánba. A tengervíz elektroklórozása hatékonyabb és kevesebb karbantartást igényel, mint a hagyományos kémiai kezelések. Ezenkívül nem termel káros melléktermékeket, így nincs szükség veszélyes vegyi anyagok szállítására és tárolására a fedélzeten.

Összességében a tengervíz elektroklórozása fontos eszköz a tengeri rendszerek tisztán és biztonságosan tartásában, valamint a környezet káros szennyeződésekkel szembeni védelmében.